 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Vissza a főoldalra |
|
|
POLGÁR TÖRVÉNYKÖNYV (2013. évi V. tv.) |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv. |
|
|
- |
|
|
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv. |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv. |
|
|
- |
|
|
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
A polgári peres eljárások illetékei |
|
|
- |
Iratmintatár
Tekintse meg a szerződés- és beadványmintáinkat! |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Vissza a főoldalra |
|
|
|
|
| Gabi 9 számú kérdése | Pest | 2010-04-13 | Tisztelt Ügyvéd Úr!
Perben álltunk egy gazdasági társasággal (KFT),annak ügyvezető igazgatója és
tulajdonosa járt el végig a Bírósági tárgyalásokra.
Per közben eladta a céget ez az ember egy dunaszerdahelyi
illetőnek,utolérhetetlen...
Másodfokon megnyertük a pert is,kellene nekünk a cégnek 1 M FT-ot fizetni,de
nem tudjuk emiatt sem behajtani!
Kérdés:bűncselekmény volt-e az egykori tulajdonos és ügyvezető igazgató per
közbeni eladása?Mit tehetünk?Több pénzt már nem szeretnénk beleölni ebbe az ügybe,ki szeretnénk már venni!
Köszönettel:
R.Gabi | | dr. Nagy Zoltán válasza | 2010-04-13 | Tisztelt Gabi!
Megkérdőjelezhető az ügylet "tisztasága", de hogy bűncselekmény lett volna, azt nem tudom megítélni ennyi információ alapján. A követelés behjatása iránt végrehajtást kezdeményezhetnek, bár annak újabb költségei lesznek, vagy megidníthatják a felszámolást a nevezett cég ellen. Nem a tulajdonost kell egyébként keresni, hanem a céget...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu |
| X Kft. 8 számú kérdése | Budapest | 2010-04-05 | Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Szeretném megtudni, hogy a tulajdonomban lévő üzletrészt elcserélhetem-e egy ingatlanra? Mi ennek a menete?
Köszönöm | | dr. Nagy Zoltán válasza | 2010-04-05 | Tisztelt X Kft.
Semmi akadálya egy ilyen cserének, de mind az ingatlan-nyilvántartásbeli, mind a cégjegyzékbeli átvezetéshez ügyvédi közreműködésre van szükség, ill. abból a szempontból is célszerű igénybevenni az ügyvédet, hogy a szerződés megfelelő tartalommal szülessen meg, külcsönösen biztosítékokat nyújtva a felek részére... Amennyiben az Irodánk közreműködésére tartana igényt, úgy kérem, hogy keressen...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu |
| Géza 7 számú kérdése | Pest | 2010-03-23 | Tisztelt Ügyvédek!
Szeretném megkérdezni, hogy van-e lehetőség arra, hogy egy Kft. megvásárolja a kisebbségi tulajdonosának üzletrészét. A kisebbségi tag el akarja adni, de jelenleg én nem tudom megvenni, nincs rá pénzem, de a cégnek lenne rá anyagi fedezete.
Köszönöm ha válaszolnak.
Géza | | dr. Nagy Zoltán válasza | 2010-03-23 | Tisztelt Géza!
Egy hosszabb idézet adja meg az alapvető szabályokat ebben a kérdésben, és mint láthatja a válasz: IGEN.
Gt. 135. § (1) A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg. Csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették.
(2) Tilos a saját üzletrész megvásárlása, ha a társaság osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrész megvásárlása fedezetének megállapításával összefüggésben a számviteli törvény szerinti beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.
(3) A társaság tulajdonába került saját üzletrész után a társaság szavazati jogot nem gyakorolhat, ezen üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagokat megillető juttatásként kell - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - törzsbetéteik arányában számításba venni. Az osztalékra való jogosultság szabályai megfelelően alkalmazandók a társaság megszűnése esetén a társasági vagyon felosztása során is.
(5) Az (1) bekezdés alapján megvásárolt üzletrészt - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak - törzsbetéteik arányában - térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.
2000. évi C. törvény a számvitelről
35. § (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is.
(2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.
(3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben.
(4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.
(5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke.
(6) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont (ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is).
(7) Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt - eltérő rendelkezés hiányában - a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni.
(8) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a (3) bekezdés szerint a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi.
(9) Amennyiben jogszabály a jegyzett tőke feltételes leszállítását lehetővé teszi a jegyzett tőke egyidejű felemelésével, a tőkeleszállítás, illetve a tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzése időpontjával könyvelni kell - a létesítő okirat módosításának megfelelően - mind a jegyzett tőke leszállítását, mind a jegyzett tőke felemelését.
KOMMENTÁR a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényhez, Gt. 135. §-ához:
A Gt. lehetőséget ad arra, hogy a társaság a saját üzletrészét megvásárolja. Erre a vételre akkor kerülhet sor, ha van törzstőkén felüli vagyona. A fedezet megállapítása során a számviteli törvény előírásait kell figyelembe venni. Ennek során alkalmazható az éves beszámolóban vagy a közbenső mérlegben foglalt adat is, amennyiben a mérleg fordulónapját követően 6 hónap még nem telt el. A Gt. előírja azt is, hogy csak azoknak az üzletrészeknek a megvásárlására van lehetőség, amelyekre a törzsbetétre eső vagyoni hozzájárulás teljes egészében rendelkezésre bocsátásra került. A változás bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell saját üzletrész megszerzése esetén a (közbenső) mérleget annak igazolására, hogy a társaság rendelkezik törzstőkén felüli vagyonnal [Ctv. 2. számú melléklet II. 1. pont, a/ah) alpont].
Annak ellenére, hogy a társaság saját üzletrészt szerezhet, mégsem tekinti őt a törvény valóságos tagnak. Kimondja ugyanis, hogy szavazati jogot nem gyakorolhat a tulajdonába került üzletrész alapján, és éppen ezért a határozatképesség megállapításánál is figyelmen kívül kell hagyni. A társasági szerződés rendelkezésétől függően az üzletrészre eső osztalék vagy a társaság vagyonát növeli, vagy az osztalékra jogosult tagokat megillető juttatásként, törzsbetéteik arányában kell számításba venni.
A törvénynek a régi Gt.-vel ellentétben nincs arra vonatkozó rendelkezése, hogy a társaság a törzstőkéhez viszonyítva milyen mértékben szerezheti meg saját üzletrészét. Megítélésünk szerint ennek a 169. § (1) bekezdése szab csak határt. Ha tehát a társaság már valamennyi üzletrészét felvásárolta egyetlen üzletrészt kivéve, ezt az egyetlen üzletrészt már nem szerezheti meg, mert akkor teljes egészében egyetlen tagként saját tulajdonosává válna.
A saját üzletrészt egy idő után a társaságnak el kell idegeníteni. A határidőre nézve a Gt. annyit mond, hogy ennek, amennyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik, 1 éven belül kell megtörténni. Ez a határidő tehát kevesebb is vagy több is lehet 1 évnél. Ha az elidegenítésre valamilyen okból nem kerül sor, akkor azt a tagoknak vagy törzsbetéteik arányában térítés nélkül át kell adni, vagy pedig a saját üzletrészt a törzstőke leszállítás szabályainak az alkalmazásával be kell vonni.
84/1999. Számviteli kérdés A törzstőkén, az alaptőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelésnél fel kell-e tüntetni a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni betét mértékét és arányát?
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 165. §-a, illetve 253-254. §-a lehetőséget biztosít a törzstőkén, az alaptőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelésre. E lehetőséggel összefüggésben rendelkezik a számviteli törvény 26/A. §-ának (3), illetve (6) bekezdése a jegyzett tőke jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a tőketartalék, az eredménytartalék) terhére történő emelésének további feltételeiről, illetve számviteli elszámolási szabályairól.
E tőkeemelés külső tőkebevonás nélkül, a gazdasági társaság meglevő, „felhalmozott” jegyzett tőkén felüli („szabad rendelkezésű”) vagyonából történik, ahol külön pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni betét (vagyoni hozzájárulás) szolgáltatására nem kerül sor. Ha pedig külön vagyoni hozzájárulásra nem kerül sor, akkor az ilyen tőkeemeléshez nem rendelhető (gyakorlatilag nem is értelmezhető) sem a pénzbeli, illetve nem pénzbeli betét nagysága és aránya, sem pedig a nem pénzbeli betétnek a tételes listája (az „apportlista”).
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: cégtörvény) 19. §-ának (2) bekezdése is megerősíti e megközelítés helyességét, mely szerint „...Ha a cégbejegyzést követően a cég jegyzett tőkéjének mértéke megváltozik, a cégjegyzék a továbbiakban a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét már nem tünteti fel...” [A fenti értelmezés megalapozottságát az Igazságügyi Minisztérium illetékes szakértői is megerősítették.]
Megjegyezzük továbbá, hogy a törzstőkén, az alaptőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés hiteles dokumentuma az éves (egyszerűsített éves) beszámoló. E tekintetben év közi közbenső mérleg készítéséről és figyelembevételéről sem a Gt., sem a cégtörvény, sem a számviteli törvény nem rendelkezik.
[1991. évi XVIII. törvény 26/A. § (3), (6) Gt. 165. §, 253-254. §.)]
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu |
| K.L. 6 számú kérdése | Budapest | 2010-03-07 | Tisztelt Ügyvéd Úr / Nő!
Egy cégcsoport főtulajdonosaként kerestem ügyvédet vagy ügyvédi irodát a neten és közben rábukkantam a cegjog.info oldalra. Kérdezném, hogy az Irodájuk vállal-e folyamatos jogi tanácsadási tevékenységet cégek számára. Amennyiben igen, úgy megkeresném az Önök irodáját!
Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel
K.L. | | dr. Nagy Zoltán válasza | 2010-03-07 | Tisztelt K.L.!Természetesen igen, és köszönettel vesszük, ha megkeres bennünket. Az elérhetőségeinket alább találhatja...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu |
| Péter 5 számú kérdése | Pest | 2010-02-21 | Tisztelt Iroda!
Az lenne a kérdésem, hogy a társasági tagok csak a társasági szerződésben szabályozhatják az együttműködési feltételeiket, vagy elképzelhető egy külön szerződés is, amiben a feltételeket szintén szabályozzák?
Köszönöm a választ
Péter | | dr. Nagy Zoltán válasza | 2010-02-24 | Tisztelt Péter!
A társasági tagok együttműködésének fő - és publikus ! - okirata a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat), de emellett lehetőség van egyes kérdésekben ún. háttér-megállapodásokat kötni. Ezeket szokás szindikátusi szerződésnek is nevezni, és ezekkel szemben a legfontosabb előírás a legális forma és tartalom!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu |
| Gábor 4 számú kérdése | Budapest | 2010-02-09 | Köszönöm, Ügyvéd Úr, hogy lehetőséget biztosított a konzultációra és hogy ilyen precízen segített nekem a cég megalapításában.
Üdvözlettel. Gábor | | dr. Nagy Zoltán válasza | 2010-02-09 | Tisztelt Gábor!
Mi köszönjük ! :-)
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu |
| A.K. 3 számú kérdése | Budapest | 2010-02-07 | Dear sir/mam,
This is Amit K. from india. i would like to Register a company in Hungary. please advice me. how it will possibel to regsiter company Hungary. and what are the formality.
Please advice me with full detail of the Register new company Hungary. and Procedure how it will work?
Also please advice how we will open bank account on the name of the company. After Register new company In Hungary.
Also I would like to mention that i need visa to come to hungary. so if In future i need any documents from migration department budapest. will you assist me to provide me this service also.
Hope you will advice me Greatly for proceed together for Registration of the company.
Waiting your reply
Best Regards
Amit K. | | dr. Nagy Zoltán válasza | 2010-02-09 | Dear A.K.!
Answering to your questions, it is possible to register a Company in Hungary, and our office would be at your service.
First of all, it would be necessary to define the Company’s form, activity, owners. Knowing these, our Office could make an offer on the loyal fee and the expenses.
In case you have not decided on the form of the Company, you can consult with dr. Tamás Borza - to make the best decision - on email (His email address iroda@innosec.hu )
or on phone on: +36 1 352-7290
The next step would be to prepare the documents, and then the handing in to the Registry Office, following which, the Company can be registered even within one day.
After the Company is registered, you can open a bank account, in which, we can help you, just as we can help you in getting a visa.
Best regards/Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu |
| Csaba 2 számú kérdése | Budapest | 2010-02-06 | Tisztelt Ügyvédek!
Egyik barátomnak adnék kölcsön, Ő fedezetül egy társasági üzletrészt ajánlana fel. Van-e lehetőség arra, hogy ezt a cégjegyzékben láthatóvá tegyük?
Köszönöm a választ
Csaba | | dr. Nagy Zoltán válasza | 2010-02-06 | Tisztelt Csaba!
Igen, van arra lehetőség, hogy pl. a kölcsön biztosítására kikötött zálogjog a cégjegyzékbe bejegyzésre kerüljön, ehhez azonban ügyvédi közreműködésre lesz szükségük. Amennyiben az Irodánk közreműködésére számítana, úgy kérem, hogy keressen az alábbi módok valamelyikén!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu |
| Gábor 1 számú kérdése | Budapest | 2010-02-05 | Tisztelt Ügyvéd Úr és Ügyvédnő!
Szeretnék alapítani egy társaságot, valószínűleg kft.-t, de először szeretnék kérdezni néhány dolgot. Megtehetem ezt itt a fórumon vagy inkább egyeztessek időpontot Önökkel?
Üdvözlettel. Gábor | | dr. Nagy Zoltán válasza | 2010-02-05 | Tisztelt Gábor!
Bármelyik megoldás jó lehet, ha az utóbbit választja, akkor az elérhetőségeinket alább találja...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu |
<<< Előző 15 hozzászólás
|
