Az adóregisztrációs eljárás során a NAV azokat a cégeket vizsgálja, amelyek még nem kezdték meg működésüket, illetve amik vezetői változtak. Ilyenkor a gyanús elemek egyszerűen nem kapnak adószámot - tipikusan ilyen, ha egy cégvezető nagy cégbedöntő hírében áll.
Az adóregisztrációs eljárás végén adószámot kapott társaságok következő szűrése a kockázatelemzési eljárás. A NAV eddig 26 ezer kérdőívet küldött ki a gazdálkodók személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek elemzése céljából.
Csaknem ötezer esetben kezdeményezte az adóhatóság az adószám törlését vagy felfüggesztését, mert az adott vállalkozás vagy nem küldte vissza a kérdőívet, vagy nem volt megtalálható a bejelentett címen.
Persze a visszaküldés sem garancia, ezek közül több mint ezer cég került fokozott adóhatósági felügyelet alá. Az esetek 90 százalékában ez havi bevallási kötelezettséget jelent, célja, hogy az esetleges csalások szinte rögtön kiderüljenek és a cégek ne tudják komolyan megcsapolni az államkasszát.
Hogy a kockázatelemzési eljárás eredményeként kiszűrt hatezer cég tulajdonosai, vezetői korábban mekkora kárt okozhattak a költségvetésnek, azt jól mutatja, hogy az érintettek korábban átlagosan három társaságban voltak érdekeltek, átlagosan 16,1 millió forint adót nem fizettek be és 31,5 millió forint értékű uniós beszerzést titkoltak el - ez összesen majd százmilliárd forint adókülönbözet és 180 milliárd forint eltitkolt beszerzés.
E vállalkozások több mint negyede egyébként ma már nem működik. Többségük fantomcég vagy felszámolás alatt álló társaság. Az ellenőrzött cégeknél egyenként átlagosan 22,6 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg korábban a revizorok.
