Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben valóban megfigyelhető a magyar társasági jog korlátozott felelősségi szabályainak bíróságok általi, úgynevezett felelősség áttörése.

Miről is van szó pontosan? Dr. Kiss M. Tibor kifejtette: nem csupán Magyarországon, hanem Nyugat-Európában vagy az angolszász országokban régóta visszatérő dilemma, hogy mennyire tekinthető áttörhetetlennek, megdönthetetlen az úgynevezett elválasztás elve, amelyet a gazdasági társaságokról szóló törvény (gt.) is egyértelműen rögzít.

Vagyis, főszabályként a társaság kötelezettségeiért a tag, a részvényes nem felel, a kártérítési igényeket közvetlenül a társasággal szemben lehetséges érvényesíteni. Ha a bíróság jogerős döntésében megalapozottnak ítéli az igényeket, az adott cég önként fizet, vagy végrehajtási eljárás indulhat ellene - teljes ingó- és ingatlan vagyonára.

Törvényi kivételek

A főszabálytól eltérő szabályok léteznek a gt.-ben is - ám megszűnt társaság esetére. Korlátlan és egyetemleges a tagok felelőssége ugyanis, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, illetve ha a társasági vagyont saját, vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság mellett tudniuk kellett volna, hogy ez által a társaság kötelezettségeit harmadik személyek részére nem képes teljesíteni.

A főszabály alól létezik törvényi kivétel a csőd- és felszámolási törvényben is, miszerint a bíróság megállapíthatja a tag felelősségét, ha például az tartósan, hátrányos üzletpolitikát folytatott, és jogszabályi felhatalmazás alapján léphet fel a felszámoló, a hitelező, ha meglátásuk szerint érdekeiket súlyosan sérti a menedzsment, a tulajdonos.

Értelemszerűen, ha a tulajdonos, az ügyvezetés durván visszaél a korlátozott felelősség intézményével, ha a társaságot egyenesen bűncselekmény (piramisjáték, csalássorozat) elkövetésére hozták létre, szintén nem érvényes az a főszabály, hogy a társaság által okozott kárért csak a társaság felel.

Nemzetközi és magyar gyakorlat

Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint az elmúlt egy évtizedben előtérbe került a következő kérdés vizsgálata: meg nem szűnt, létező társaság esetében, külön törvényi felhatalmazás hiányában, bírói ítélettel megállapítható-e létező társaság tagjának felelőssége, amikor felróható magatartásával, a jogi személy elkülönült felelősségéből származó előnyökkel való visszaélést tanúsít, és harmadik személyeknek kárt okoz.

A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében már kimondta, a tulajdonosok nem hivatkozhatnak a kft. tagjának korlátozott felelősségére azzal a károsulttal szemben, ha a céget arra használták, hogy a jog társadalmi rendeltetésével össze nem függő módon járjanak el.
Hasonlóan alakult a német gyakorlat is, ott is kimondták, felelősség-áttörésről beszélünk, ha durván visszaélnek a kft. tagjainak korlátozott felelősségével.

A szegedi ítélőtábla polgári kollégiumának ajánlása, illetve kollégiumi véleménye pedig utal arra, hogy a jogi személy tevékenységi körében eljárt taggal szemben a társaságot terhelő polgári jogi jogkövetkezmények kivételesen, közvetlenül érvényesíthetők, harmadik személy károsultak részére - ha a tag a jogi személy elkülönült felelősségéből származó előnyökkel, az ebből eredő jogosultságaival, szándékos magatartásával súlyosan visszaélt.

Sokan aggályosnak tartják

Dr. Kiss M. Tibor hangsúlyozta: ezeket a döntéseket, ajánlásokat sokan aggályosnak tartják, hiszen a polgári felelősség olyan alapvető kérdéséről van szó, melyet csak törvény szabályozhat, nem véletlen, az intézmény bekerült az új Polgári törvénykönyvbe, amely végül is nem lépett hatályba.

Kérdés, a kidolgozásra váró új kódexbe milyen formában kerül be, ha valóban így történik, és valóban törvényben lesz-e kimondva, hogy joggal való visszaélés esetén nem lehet hivatkozni a jogi személy elkülönült jogalanyiságára.