Gazdasági társaságok tulajdonosai, vezetői részére: Aktuális cégjogi kötelezettségek 2013. február 1-ig!
CÉGJOGI DEFINÍCIÓK
A JOGI SZEMÉLYEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A CÉGALAPÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ALAPINFORMÁCIÓK
CÉGADATOK MÓDOSÍTÁSA, TŐKEEMELÉS, TŐKELESZÁLLÍTÁS, BEFOLYÁSSZERZÉS
CÉGELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK
KÖNYVELÉSI-SZÁMVITELI TÁJÉKOZTATÓ
OFFSHORE TÁRSASÁGOK
VÁLSÁGMENEDZSELÉS, VÉGELSZÁMOLÁS, FELSZÁMOLÁS,
SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS
EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK
BÍRÓSÁGI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS
Vissza a főoldalra
POLGÁR TÖRVÉNYKÖNYV (2013. évi V. tv.)
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA. A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZERVEIRE, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
- KISEBBSÉGVÉDELEM. A TAG KIZÁRÁSA
- BEFOLYÁSSZERZÉS
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZŰNÉSE
- A KÖZKERESETI TÁRSASÁG
- A BETÉTI TÁRSASÁG
- A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
- A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
- EGYESÜLÉS
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.)
- A 2006. évi V. tv. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI
- A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA ÉS KÖZHITELESSÉGE
- A CÉGJEGYZÉK
- A CÉGBEJEGYZÉSI ÉS A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS
- JOGORVOSLATOK
- A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
- KÜLÖNLEGES TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK
- A VÉGELSZÁMOLÁS
- A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
- HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
- Mellékletek a 2006. évi V. törvényhez
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv.
- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS KÉPVISELETE
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, ALAPÍTÁS, SZERVEZET, KÉPVISELET
- A SZÖVETKEZET
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv.
- AZ 1988. évi XXVI. tv. teljes szövege
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.)
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- CSŐDELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA, FIZETÉSI HALADÉK
- A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
- EGYÉB ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A polgári peres eljárások illetékei
- A polgári peres eljárások illetékei (Itv.)
Iratmintatár
Tekintse meg a szerződés- és beadványmintáinkat!
Cégalapítással összefüggő kérdések/válaszok
Cégadatok módosításával összefüggő kérdések/válaszok
A cégek működésével összefüggő kérdések/válaszok
A cégek átalakulásával összefüggő kérdések/válaszok
Társadalmi szervezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Fióktelepekkel, kereskedelmi képviseletekkel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéni vállalkozókkal, egyéni cégekkel összefüggő kérdések/válaszok
Szövetkezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Polgári-, gazdasági jogi perekkel és jogvitákkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Végelszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Felszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb nemperes eljárásokkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb, máshová nem sorolt cégjogi kérdések/válaszok
Ügyvédi közreműködéssel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéb - nem cégjogi - kérdések/válaszok
Köszönetnyilvánítások az Olvasók részéről
Vissza a főoldalra


Az "Aktualitások" c. rovat időről-időre megújulva tájékoztatást ad a magyar ingatlanpiac jogi szabályozásának változásairól.
A Kúria egységesíti a hibás teljesítés eltérő bírói gyakorlatát (I.-II. rész) 2012. október 20.

A legmagasabb bírói fórum, a Kúria is foglalkozott a hibás teljesítés kérdéseivel. A testület júniusi állásfoglalása kapcsán a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta, hogy annak célja az ország bíróságain kialakult eltérő megközelítés és gyakorlat egységesítése volt.

Dr. Juhász László kifejtette: a vizsgálat előzménye, hogy a hibás teljesítésnek a Ptk. 305.-311.§-aiban szabályozott általános rendelkezéseit a 2002. évi XXXVI. törvény újrakodifikálta annak érdekében, hogy a törvényes szabályok összhangba kerüljenek a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes kérdéseiről szóló 1999/44/EK. Európai parlament és tanácsi irányelvekben foglaltakkal.

Erre akkor az Unióhoz való csatlakozásunk előkészítése érdekében volt szükség. A módosított rendelkezések 2003. július 1-jén léptek hatályba, és azokat az ezt követően kötött szerződésekre kellett alkalmazni. Az új, fogyasztóbarát rendelkezések értelmezése kapcsán azonban az elmúlt közel tíz évben az ország bíróságain eltérő megközelítés és gyakorlat alakult ki, melynek egységesítése volt a cél. A kollégiumi vélemény legfontosabb kérdései a következőek.

Mikor hibás a teljesítés?

A hétköznapi életben a hibás teljesítést azonosítják a dolog fizikai hibájával, holott a hibás teljesítés alapvetően jogi fogalom. Hibásan teljesít az autókereskedő, ha a megrendelt kék színű autó helyett piros színű autót szállít le annak ellenére, hogy az utóbbi fizikailag, műszakilag teljesen hibátlan. A kérdés megítélése azonban nem ilyen egyszerű, ezért adott meg a Kúria különböző támpontokat.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: a legfontosabb általános szabály a Polgári törvénykönyvben található, s eszerint alapvető követelmény, hogy a dolog, a szolgáltatás alkalmas legyen a rendeltetése, illetve szolgáltatás esetében az általánosan megszokott céljának betöltésére (generálklauzula).

Más jogszabályok is tartalmazhatnak azonban vonatkozó előírásokat, ezek közül legfontosabbak a különböző szabványok és műszaki előírások, amelyek szintén a szerződés részévé válnak, hacsak a felek kifejezetten nem zárják ki alkalmazásukat. A Kúria ugyanakkor arra is rámutatott, hogy önmagában a szabványnak, műszaki előírásnak való megfelelés nem elegendő, ha a dolognak más hibája van, s ezért nem tölti be rendeltetését.

Végül hibás lehet a teljesítés, ha a dolognak ugyan nincs minőségi hibája, de a kötelezett nem tett eleget járulékos kötelezettségének, nem adott használati, kezelési útmutatót, kísérő okmányokat. Utóbbi a hétköznapi életben nagyon gyakran előfordul.

Mikor kell megvizsgálni a vásárolt terméket?

Dr. Juhász László szerint régi vita a joggyakorlatban, hogy a vevőnek, megrendelőnek mikor kell megvizsgálnia, ellenőriznie a terméket, szolgáltatást. A korábbi jogi szabályozásunk ismerte a nyílt és rejtett hiba fogalmát, melyet a hatályos előírás már nem tartalmaz.  A Kúria ezért leszögezte, hogy a jogosultat a szerződéskötéskor ugyan nem terheli megvizsgálási kötelezettség, ám ha a dolog vagy szolgáltatás köznapi értelemben vett hibáját, fogyatékosságát a szerződés megkötésekor ténylegesen ismerte vagy - és ez nagyon lényeges új szabály - a szolgáltatás jellege, természete (például használt dolgok) vagy a szerződéskötés körülményei alapján számításba kellett vennie, a kötelezett hibás teljesítése nem állapítható meg.

Azért fontos a Kúriának ez a megállapítása, mert a korábbi bírói gyakorlatban a hiba tényleges ismerete zárta ki a hibás teljesítés megállapítását, most fokozottabb elvárást fogalmaz meg a törvény a vevővel, megrendelővel szemben. A hétköznapi életben ez azt jelenti, hogy ha veszek egy használt kocsit úgy, hogy a motorháztetőt ki sem nyittatom, akkor utóbb nem hivatkozhatok hibás teljesítésre, ha a motortérben szemmel látható hibák (sérült hűtő, motorházfedél stb.) láthatók.

Ugyanígy nem új építésű ház vétele esetén akkor járok el gondosan, ha felmegyek a padlásra és megnézem a gerendázat épségét, mert utóbb nem hivatkozhatok hibás teljesítésre, ha a gerendázat korhadtsága szemmel látható volt. Gyakran előfordul tovább úgynevezett "kishibás" termékek kedvezményes áron történő árusítása. Jó tudni, hogy ilyen esetekben az ismert, illetve kis gondossággal megismerhető hiba miatt kizárt az eladóval szembeni fellépés.

 

 

 

 

Az érvényesíthető szavatossági jogokról az [origo]-n korábban megjelent cikkben leírtakat érdemes a Kúria véleményével kiegészíteni - mondta el dr. Juhász László. Ahogy a "három testőrök" is négyen voltak, úgy a négy érvényesíthető szavatossági igény valójában öt igényt jelent. Ez az ötödik igény a kijavítás helyett a kijavítási költség érvényesítése, amely az úgynevezett második lépcsőbe tartozó szavatossági igény.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint a Kúria véleménye is megerősíti, hogy a jogosult a szavatossági jogok közül elsősorban a hibás teljesítés természetbeni orvoslását jelentő kijavításra vagy kicserélésre tarthat igényt (ezek az első lépcsőbe tartozó igények, tehát külön feltételek nélkül választható szavatossági jogok).

A további, a második lépcsőbe tartozó szavatossági jogokat (árleszállítás és elállás) a vevő akkor érvényesítheti, ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni.

Az említett kijavítási költség megfizetését pedig a jogosult akkor kérheti, ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el. További fontos megállapítása a Kúriának, hogy az úgynevezett második lépcsőbe tartozó szavatossági jogok érvényesítésének nem szükségképpeni előfeltétele, hogy a jogosult előzetesen eredménytelenül felszólítsa a kötelezettet a dolog kijavítására vagy kicserélésére.

A jogosult ugyanis ilyen előzetes felhívás hiányában is bizonyíthatja, hogy a kötelezett a kijavítási vagy kicserélési kötelezettségének a Ptk. 306. § (2) bekezdésében írt feltételekkel nem tudna eleget tenni, vagyis, hogy a kötelezett által elvégzendő kijavítás vagy kicserélés az eset összes körülményeire figyelemmel nem áll érdekében, és így megalapozottan tarthat igényt a kijavítási költség megfizetésére vagy az árleszállításra, illetve elállhat a szerződéstől.

Lehet-e ugyanazon hiba miatt együttesen két szavatossági igényt érvényesíteni?

További fontos kérdés volt annak eldöntése, hogy a törvény-módosítás előtti joggyakorlatot követve lehetősége van-e a jogosultnak a hibás teljesítés miatt két szavatossági igényt érvényesíteni. Ez a helyzet különösen kijavítás esetében fordulhat elő. A kötelezett a kijavítási kötelezettségét akkor teljesíti, ha a dolgot olyan állapotba hozza, hogy az a javítás után megfelel a törvényes és a szerződéses feltételeknek.

Előfordulhat azonban, hogy a dologban a javítás elvégzése után is fennmarad olyan hiba, amely a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát, az élettartamát, vagy az értékét csökkenti, illetve hátrányosan befolyásolja a küllemét, esztétikai hatását. Ha a jogosult a szolgáltatáshoz ilyenkor is ragaszkodik, nincs akadálya annak, hogy a kijavításon felül árleszállításra is igényt tartson. A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti értékegyensúly ebben a kivételes esetben tehát csak két szavatossági jog együttes gyakorlásával állítható helyre. A kollégiumi vélemény kifejezetten utal ebben a kérdéskörben az építési, vállalkozási szerződésekre, de ugyanígy felmerülhet ez a helyzet gépkocsi vásárlás esetében is.

A kijavítási költség igénylésének jogi megítélése

Dr. Juhász László rámutatott: bizonytalan volt a korábbi bírói gyakorlat abban a kérdésben, hogy a kijavítási költség a kijavítás alternatívájaként az úgynevezett első lépcsőbe tartozó szavatossági igény, vagy ennek igénylése további feltételektől függ. A Ptk. 306. § (3) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja. A kijavítási költség megtérítését a Ptk. 306. § (1) bekezdése a szavatossági jogok között külön nem nevesíti, ettől függetlenül a jogosult a Ptk. 306. § (3) bekezdése alapján az ilyen igényét is szavatossági jogként érvényesítheti.

Annak megítélése során, hogy ez az igény hogyan illeszkedik a szavatossági jogok rangsorába, a Kúria kollégiumi véleménye abból indult ki, hogy a kijavítási költség megfizetését a jogosult a Ptk. 306. § (3) bekezdésében említett meghatározott feltételek fennállta esetében kérheti, így ez az igény nem tartozik az elsődleges szavatossági jogok közé.

A kijavítási költség igénylésének feltételei valójában az úgynevezett második lépcsőbe tartozó szavatossági jogok érvényesítésének feltételeihez hasonlóak, azzal az eltéréssel, hogy a kijavítási költség megfizetése az úgynevezett első lépcsős szavatossági jogok közül kizárólag a kijavítás helyett választható. Erre figyelemmel a kijavítási költség megfizetése az úgynevezett második lépcsőbe tartozó szavatossági jognak tekinthető, tehát az árleszállítás és az elállás alternatívájaként választható - húzta alá a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

(origo.hu)



<<< vissza az előző oldalra


©2009 - 2024 Cegjog.info: Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda - Minden jog fenntartva! Fejlesztette: HyperWeb