_______________ Bíróság
_______________
Tisztelt Bíróság!
Alulírott, _____________________ Kft. (székhely: _____________________; képviselő: _____________________ felszámolóbiztos) felszámoló a _____________________ Kft. „felszámolás alatt” (székhely: _____________________; cgj: ______________) mint felperes nevében – utalva az 1991. évi XLIX. 34.§ (2) bekezdésére - a Dr. ______________ Ügyvédi Iroda – dr. ______________ ügyvéd (székhely: _____________________) jogi képviselő útján az alábbi
SZERZŐDÉS SEMMISSÉGÉNEK – VAGYLAGOSAN ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK VAGY HATÁLYTALANSÁGÁNAK - MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI
KERESETET
terjesztem elő ______________ (an.: ______________; lakcím: ______________) I. r. alperessel,
______________ (an.: ______________; lakcím: ______________) II. r. alperessel,
______________ (an.: ______________; lakcím: ______________) III. r. alperessel,
a _______________________ Nyrt. (székhely: ______________) IV. r. alperessel,
a _____________________ Zrt. (székhely: ______________) V. r. alperessel és
a _____________________ Kft. (székhely: ______________) VI. r. alperessel szemben.
Budapest, 20__. _______________.
Tisztelt Bíróság!
A ______________ Kft. „felszámolás alatt” (székhely: ______________; cgj: ______________) adós felperes nevében a ______________ Kft. (székhely: ______________; képviselő: ______________ felszámolóbiztos) felszámoló – meghatalmazással igazolt jogi képviselője, dr. ______________ ügyvéd (Dr. ______________Ügyvédi Iroda, székhely: ______________) útján– ______________ (an.: ______________; lakcím: ______________) I. r. alperes, ______________ (an.: ______________; lakcím: ______________) II. r. alperes, ______________ (an.: ______________; lakcím: ______________) III. r. alperes, a ______________ Nyrt. (székhely: ______________) IV. r. alperes, a ______________ Zrt. (székhely: ______________) V. r. alperes és a ______________ Kft. (székhely: ______________) VI. r. alperes ellen az alábbi tényállást és kereseti kérelme(ke)t terjesztem elő.
(F/1. sz. melléklet – Ügyvédi meghatalmazás)
I. ELŐZMÉNYEK, TÉNYÁLLÁS:
1. A felperes, valamint az I.r. és II.r. alperesek 2007. március 23-án csereszerződést kötöttek a ______________ Körzeti Földhivatalnál ______________ hrsz. alatt nyilvántartott 10.9981 ha területű, kivett kavicsbánya és beruházási terület megnevezésű ingatlanra, mely a „______________ II.-kavics” bányatelek része.
2. A csereszerződésben az ingatlan és vagyontárgyai értéke ______________,- Ft-ban került megállapításra.
3. 2007. május 17-én a felperessel szemben az ______________ Kft. (székhely: ______________) hitelező felszámolási eljárást kezdeményezett, mert a felperes nem tudta kiegyenlíteni a hitelező felé fennálló ______________,- Ft összegű tartozását. A ______________ Bíróság a 2007. október 19. napján jogerőre emelkedett végzésével elrendelte főeljárásként a felperes felszámolását.
4. A ______________ Bíróság a ______________. sz. végzésével rendelkezett a felszámolás megindításának közzétételéről.
5. A felszámolást elrendelő végzés közzétételére a Cégközlöny 2008. július 10-i számában került sor.
6. Fentieket követően időközben a fent megjelölt ingatlan ½-ed tulajdoni hányadát a 2007. augusztus 27. napján kelt ajándékozási szerződéssel az I.r. alperes III.r. alperes részére ajándékozta, így az ingatlan jelenlegi, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosai II.r. és III.r. alperesek.
7. A megtámadott csereszerződést a felek 2007. március hónapban írták alá, a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet pedig 2007. május 17. napján nyújtották be a bíróságra.
8. A felszámoló a felperestől adatszolgáltatást, tájékoztatást nem kapott, a felszámolási eljárás során, egy a felszámolás alá került felperesi céggel szemben folyamatban lévő perben szerzett tudomást arról, hogy a felperesnek korábban több, ______________ község területén lévő ingatlana is volt, amelyek még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően elidegenítésre kerültek.
9. Erre tekintettel a felszámoló adatkérés és iratküldés céljából megkereste az illetékes körzeti földhivatalt.
10. A földhivatal tájékoztatása során, illetve az általa megküldött iratok birtokában merült fel a megtámadott szerződés behatóbb vizsgálatának szükségessége, ennek megfelelően a felszámoló feltérképezte a cégek tulajdonosi és vezetői struktúráját, és 2008. október 7-én észlelte, hogy megtámadási ok áll fenn.
11. 2008. december 15-én és 2009. április 2-én a felperes a Cstv. 40. §-ra alapítva keresettel élt az alperesek felé, amelyet azonban a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasított.
12. A felperesi társaság tagjai ______________ II.r. alperes (an.: ______________), ______________ I.r. alperes (an.: ______________) és az ______________ Kft. (cgj.: ______________ ; székhely: ______________).
F/2. sz. melléklet – Csereszerződés
F/3. sz. melléklet – Tulajdoni lap
F/4. sz. melléklet – ______________ sz. végzés
F/5. sz. melléklet – Cégközlöny lappéldány
F/6. sz. melléklet – Ajándékozási szerződés
F/7. sz. melléklet – Földhivatali iratküldés
II. A TÉNYÁLLÁSBÓL LEVONT KÖVETKEZTETÉSEINK ÉS AZOK INDOKOLÁSA
1. A jelen keresettel elsődlegesen támadott csereszerződés folytán a fent megjelölt ingatlan tulajdonjogát a társaság természetes személy tagjai, I.r. és II.r. alperes szerezték meg akként, hogy cserébe az Eladó saját üzletrészét ajánlották fel Eladónak. A csereszerződés megkötésre került és I. és II. r. alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is megtörtént, azonban a felperes társaság tagjai továbbra is a fent nevezett ______________ Kft. és I. r. és II. r. alperesek maradtak, a csereszerződés tehát csak részben teljesült.
2. A fentiek alapján megállapítható, hogy a jelen keresettel támadott csereszerződés a felperesi társaság és annak természetes személy tagjai között jött létre, melynek következtében a természetes személy felperesi tagok, I.r. és II. r. alperesek tulajdonjogot szereztek az érintett ingatlan vonatkozásában, azonban felperesi társaságban fennálló üzletrészeik csereszerződés folytán történő átruházása ellenére, továbbra is a felperesi társaság tagjai maradtak. Megállapítható továbbá, hogy I. r. alperes a felperesi társaságban a csereszerződés megkötését közvetlenül megelőző időpontig – 2007. február 9. napjáig (törlés kelte a csereszerződés megkötését követően 2007. március 27. napja) – a felperesi társaság vezető tisztségviselője is volt.
3. A felperesi álláspont szerint jelen esetben a Cstv. és a Ptk. rendelkezései értelmében egyaránt vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet, tekintettel arra, hogy a csereszerződést – a fentiekben előadottak alapján megállapíthatóan – a gazdálkodó szervezet a tagjával, illetve (volt) vezető tisztségviselőjével kötötte.
4. Az ingyenesség vélelmezése alapján továbbá megalapozottan állítható, hogy a jelen keresettel támadott csereszerződés tárgya ingyenes elidegenítés, amely annak törvényi vélelme nélkül is megvalósult azzal, hogy I.r és II. r. alperesek üzletrésze nem került a felperesi társaság tulajdonába.
5. A rosszhiszeműség mindemellett felperesi álláspont szerint a törvényi vélelem hiányában is fennállna, tekintettel arra, hogy a csere tárgyát képező ingatlan tulajdonjogát a felperesi társaság tagjai (illetve vezető tisztségviselője) szerezték meg, akik nyilvánvalóan tisztában voltak az adós társaság fizetésképtelenségi helyzetével, illetve az ingatlan nyilvánvalóan a felperes hitelezői igényének fedezetéül szolgálhatott volna, és így a szerződés nyilvánvalóan a hitelezők kijátszására irányult.
6. A csereszerződés tehát a hitelezők sérelmére bekövetkezett vagyoncsökkenést eredményezett, ezáltal a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igények sérülnek, mivel az adásvétel tárgyát képező ingatlan kikerült az adós vagyonából.
III. A III.r. alperes általi - ajándékozás jogcímén történő – szerzés minősítése
1. A Ptk. 117. § (1) bekezdése értelmében „átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.”
2. Felperesi álláspont szerint az ajándékozási szerződés érvénytelenségét a Ptk. hivatkozott rendelkezése megalapozza, mivel a csereszerződés vonatkozásában fentiekben kifejtett felperesi álláspont szerint I. r. alperes nem szerezhette meg az ingatlan ½-ed arányú tulajdonjogát, nem minősülhetett az ingatlan tulajdonosának és így tőle a III. r. alperes szerezhette meg az ingatlan tulajdonjogát.
3. Az ajándékozási szerződés érvénytelenségét alapozza meg továbbá a Ptk. korábban már hivatkozott 200. § (2) bekezdése is, mert az ajándékozási szerződéssel az adós felperesi társaság hitelezői elől érvénytelen szerződéssel (csereszerződés) elvont fedezetet az I. r. alperes közeli hozzátartozója részére, a III. r. alperes részére ruházta át ingyenesen.
4. A Ptk. 203. § (1) és (2) bekezdése szerint az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
5. Ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.
6. A Ptk. 203. §-a alapján, abban az esetben, ha az ajándékozási szerződés érvénytelensége nem is lenne megállapítható, az a felperessel szemben mindenképpen hatálytalan lenne, mivel a felperes ingatlanra vonatkozó igényének kielégítési alapját vonja el, és az ajándékozás tényére és a hozzátartozói kapcsolatra is tekintettel nyilvánvalóan megállapítható az ingyenesség és a rosszhiszeműség is.
IV. A SZERZŐDÉS „JOGSZABÁLYBA ÜTKÖZÉSE” KÉRDÉSKÖRÉNEK TÁRGYALÁSA
1. A csereszerződés aláírására 2007. március 23-án került sor.
2. A csereszerződés értelmében az ingatlan tulajdonjogát az I. és II. r. alperesek szerezték meg, míg az Ő tulajdonukban álló - ______________ Kft. „f.a.” felperes üzletrészek – tulajdonosává maga a Társaság vált volna.
3. Tekintettel a csere Ptk.-ban elfoglalt helyére, definíciójára és jogi természetére, különös adásvételként aposztrofálva, megállapítható, hogy a ______________ Kft. felperes ezzel az ügylettel saját üzletrészt szerzett.
4. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. 135. § az alábbiak szerint rendelkezik:
a. (1) A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg. Csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették.
b. (2) Tilos a saját üzletrész megvásárlása, ha a társaság osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrész megvásárlása fedezetének megállapításával összefüggésben a számviteli törvény szerinti beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.
5. Álláspontunk szerint a fenti csereszerződés a Ptk. 200. § (2) első fordulata szerint jogszabályba – a Gt. 135. §. (1) és (2) bekezdéseibe – ütközik, ennél fogva semmis.
6. Ptk. 200. § (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz.
7. Tekintettel arra, hogy a ______________ Kft. „f.a.” felperes iratai a felszámoló részére nem kerültek átadásra, így csak az elektronikusan elérhető 2005. évi egyszerűsített éves beszámoló áll rendelkezésünkre, amely alapján azonban okkal feltételezhető, hogy a csereszerződés megkötésekor a saját üzletrész megszerzésének a fent hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételei nem álltak fenn.
F/13. sz. melléklet – Egyszerűsített éves beszámoló a „f.a” ______________ Kft.-től
V. A „JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZÉS” KÉRDÉSKÖRÉNEK TÁRGYALÁSA
A Ptk. 200. § (2) bek. második fordulata szerint
„Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”
Álláspontunk szerint a jelen per tárgyát képező szerződés jóerkölcsbe ütközik, ennél fogva semmis.
A jóerkölcs a kialakult értelmezés szerint - polgári jogi értelemben - a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés és a társadalmi elvárások által meghatározott korlátait, tehát az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A szerződéses szabadság ennek következtében tehát nem korlátlan, a törvény nem fogadja el érvényesnek azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik az általánosan kialakult erkölcsi normákat. A Ptk. 4. §-a a kódex alapelvként határozta meg azt az erkölcsi szabályt, hogy a feleknek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kell eljárni a polgári jogi jogviszonyokban. Mindebből az következik, hogy a polgári jogi jogviszonyokban a tisztességesen gondolkodó és eljáró emberek értékrendje az a mérce, amely a jóerkölcsben, mint absztrakt fogalomban megjelenik.
A fenti körülmények alapján álláspontunk szerint a szerződés jóerkölcsbe ütközik, annak célja „mindössze” annyi volt, hogy a korábbi tulajdonos az ingatlant elidegenítse, ezáltal a közelgő felszámolás vagyoni köréből kivonja, meghiúsítva egyúttal a hitelezői igények érvényesülését.
Álláspontunk szerint a szerződés – megvalósult - célja általánosan elfogadott erkölcsi normákat sért, azt a társadalmi közmegítélés tisztességtelennek minősíti.
A jóerkölcsbe ütköző szerződések tárgyalásánál a Ptk. az alábbiak szerint nyilatkozik:
A Legfelsőbb Bíróság – több bírósági határozaton keresztül nyomon követhető - álláspontja szerint a jóerkölcsbe ütközés, azaz a semmisség akkor állapítható meg, ha a szerződés mások jogait és törvényes érdekeit sérti. Ilyennek minősül például az a szerződés, amelyet jogszabály nem tilt ugyan, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezettség jellege vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat vagy szokásokat nyilvánvalóan sérti, s ezért azt az általános társadalmi megítélés is egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak minősíti.
Esetünkben a felperes – valamint hitelezői - jogai és törvényes érdekei sérülnek azzal, hogy az ingyenes elidegenítés nyomán az ingatlan a felszámolás alá kerülő cégből „kikerült”, ezáltal a felhalmozott hitelezői követelések fedezete csökkent, sőt – a felszámolás rendelkezésre álló adatai alapján – meghiúsult.
Ezen okfejtéssel nem kívánjuk vitatni azt, hogy a tulajdonos – más tartalommal vagy más körülmények között - köthetett volna ilyen szerződést az ingatlan elidegenítése érdekében, de álláspontunk szerint a szerződés célja, a vállalt kötelezettségek jellege, azok teljesítése, ill. a teljesítés elmaradása jelen esetben az általánosan elfogadott társadalmi normákat és elvárásokat sérti, az erkölcsi normarendszert súlyosan, kirívóan és nyilvánvalóan irritálja, azokkal szembemegy.
Felperesi álláspont szerint tehát a szerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik, vagyis a Ptk. 200. §. (2) bekezdése alapján semmis. Felperesi álláspont szerint az általános társadalmi megítélés szempontjából is tisztességtelennek és elfogadhatatlannak tekintendő, hogy a hitelezők igényének fedezetéül szolgáló vagyon nyilvánvalóan szándékosan csökkentésre kerül azáltal, hogy az az adós felperesi társaság természetes személy tagjai, illetve (volt) vezető tisztségviselője tulajdonába kerül.
A jóerkölcsbe ütköző szerződés, mint érvénytelen szerződés alapján a Ptk. 237. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának, vagyis az eredeti állapot helyreállításának van helye, amely jelen esetben a csereszerződés tárgyát képező ingatlannak a felperes vagyonába való visszautalását jelenti.
F/8. sz. melléklet – Cégkivonat és cégmásolat a felszámolás alá került cégről
VI. A „FELTŰNŐ ÉRTÉKARÁNYTALANSÁG” KÉRDÉSKÖRÉNEK TÁRGYALÁSA
A Ptk. 201. § szerint
„(1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.”
Feltűnő értékaránytalanságról akkor beszélünk, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékaránytalanság.
A csereszerződés megkötésének időpontjában - 2007. március 23-án – a szerződés tárgyát képezte a perbeli ingatlan, ill. a felperesi cég üzletrészei. Tekintettel arra, hogy 2007. május 17-én a felperessel szemben az ______________ Kft. fizetésképtelenség megállapítása és felszámolás iránti kérelmet nyújtott be a bírósághoz, ezért az alábbi megállapítások és következtetések tehetőek meg:
a. A csereszerződés időpontjában a felperesi céggel szemben – lejárt fizetési határidővel – harmadik személynek követelése állt fenn.
b. A követelés összege nem mondható jelentősnek, de tekintve, hogy ennek a követelésnek a ki nem egyenlítése vezetett a fizetésképtelenség megállapításához és a felszámolási eljárás elrendeléséhez, ezért a csereszerződés időpontjában az üzletrészek egy leendő felszámolása alá került cég üzletrészeire vonatkoztak. Ezen üzletrészek értékének vizsgálatával állapítható meg, hogy az ügyletben nem áll-e feltűnően értékaránytalan viszonyban a csere másik tárgyával, az ingatlannal…
c. Az ingatlan értékét a csereszerződés – a szintén átruházásra kerülő vagyontárgyakkal együttesen – ______________ Ft-ra teszi.
d. Az üzletrészek forgalmi értékét a csereszerződés nem tartalmazza, csak a 8-8.000.000 Ft-os névértéket jelölik meg az átruházók, amely azonban nem alkalmas az értékarányosság-értékaránytalanság vizsgálatára. Az üzletrészek értékének megállapítása során fontos momentum, hogy a Cégmásolat 33/1. rovatában 2007. június 18. napján végrehajtási eljárás is indult felperesi cég ellen, ill. a 34/1. rovat szerint biztosítási intézkedés alkalmazására került sor 2007. március 12-én. Ezek a tények mind alátámasztják azt egyrészt, hogy a felperesi társaság 2007. év folyamán már folyamatos – és később megfordíthatatlannak minősülő – gazdasági nehézségekkel küzdött, másrészt ez a folyamat nyilvánvalóan döntően befolyásolta a csereszerződés tárgyát képező üzletrészek forgalmi értékét.
e. Álláspontunk szerint – az előző pontok fejtegetésein következtében – az üzletrészek valós forgalmi értéke a 0 Ft-hoz közelített.
f. Amennyiben pedig az ingatlanok ellenében ténylegesen átruházott üzletrészek értékét vizsgáljuk, akkor egészen pontosan 0 Ft-ot kapunk.
g. Feltételesen elfogadva a szerződésben meghatározott 16.000.000 Ft-os ingatlan forgalmi értéket és összevetve az üzletrészek értékeként meghatározott 0 Ft-tal, megállapítható, hogy a szerződő felek által egymás számára juttatott vagyontárgyak (quasi szolgáltatás – ellenszolgáltatás) értéke egymástól jelentősen eltér, ennek %-os kifejezése gyakorlatilag lehetetlen, hiszen matematikailag nem értelmezhető a 16.000.000 Ft/0 Ft képlet.
VII. A „SZERZŐDÉS FEDEZETELVONÓ JELLEGE” ÉS EZEN KERESZTÜL HATÁLYTALANSÁGA KÉRDÉSKÖRÉNEK TÁRGYALÁSA
1. Amennyiben a nevezett szerződéssel kapcsolatban sem a semmisségi, sem a feltűnő értékaránytalanságon alapuló érvénytelenségi kifogásunkat nem fogadják el, úgy bejelentjük, hogy a Ptk. 203. § alapján a nevezett szerződéssel szemben hatálytalansági kifogást is támasztunk az alábbi jogszabályhelyre alapozva:
2. Ptk. 203. § „(1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.”
3. Ptk. 203. § „(2) Ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.”
4. A felperesi társaság tagjai ______________ II.r. alperes (an.: ______________), ______________ I. r. alperes (an.: ______________) és az ______________ Kft. (cgj.: 01-09-725883 ; székhely: ______________). A jelen keresettel támadott csereszerződés folytán az ingatlan tulajdonjogát a társaság természetes személy tagjai, ______________ I. r. alperes és ______________ II. r. alperes szerezték meg akként, hogy cserébe a ______________ „f.a”-ban meglévő saját üzletrészüket ajánlották fel a ______________ „f.a”nak. A csereszerződés megkötésre került a ______________ „f.a” tagjai tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is megtörtént, azonban a ______________ „f.a” tagjai továbbra is a fent nevezett ______________ Kft., valamint ______________ I. r. alperes és ______________ II. r. alperes maradtak.
5. A fentiek alapján megállapítható, hogy a csereszerződés a ______________ „f.a” és a ______________ „f.a” természetes személy tagjai között jött létre, melynek következtében az ingatlan tekintetében a tulajdonjog átruházása megtörtént, azonban a tagok üzletrészei nem kerültek a ______________ „f.a” tulajdonába. A fentieken túl, megállapítható továbbá, hogy ______________ I. r. alperes a ______________ „f.a”-ban a csereszerződés megkötését közvetlenül megelőző időpontig – 2007. február 9. napjáig (törlés kelte a csereszerződés megkötését követően 2007. március 27. napja) – a felperesi társaság vezető tisztségviselője is volt.
6. Álláspontunk szerint a fenti jogszabályhely alapján a jelen esetben a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell, tekintettel arra, hogy a csereszerződés megkötésére – a fentiekben előadottak alapján megállapíthatóan – a jogi személy és annak tagjai (vezető tisztségviselője) között került sor.
7. Álláspontunk szerint továbbá a fenti tényállás is minden kétséget kizáróan megvalósul, tekintettel arra, hogy a csereszerződés egyértelműen az adós vagyonának csökkenését eredményezi, és a fentiekben előadottak alapján a rosszhiszeműséget is vélelmezni kell, amely alapján következtethető, hogy az ______________ „f.a” szándéka a hitelezők kijátszására irányult és erről a szándékról a másik fél is tudott.
8. A rosszhiszeműség mindemellett álláspontunk szerint a törvényi vélelem hiányában is fennállna, tekintettel arra, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan tulajdonjogát a ______________ „f.a” tagjai szerezték meg, akik nyilvánvalóan tisztában voltak az adós társaság (______________ „f.a”) fizetésképtelenségi helyzetével, illetve az ingatlan nyilvánvalóan a ______________ „f.a” hitelezői igényének fedezetéül szolgálhatott volna, és így a szerződés nyilvánvalóan a hitelezők kijátszására irányult.
9. A csereszerződés tehát a hitelezők sérelmére bekövetkezett vagyoncsökkenést eredményezett, ezáltal a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igények sérülnek, mivel a csere tárgyát képező ingatlan kikerült a ______________ „f.a” vagyonából.
10. A fentiek alapján megállapítható, hogy a csereszerződés a Ptk. 203. § (1) és (2) bekezdésének alapján is megtámadható, így ez alapján kérjük, hogy a fedezetelvonó szerződések esetén irányadó gyakorlatnak megfelelően a hitelezői igények erejéig követelések az ingatlanra vezetett végrehajtásból kielégíthetőek legyenek.
VIII. Az V. r. ALPERES JAVÁRA BEJEGYZETT ZÁLOGJOG KÉRDÉSKÖRÉNEK TÁRGYALÁSA
1. Az V. r. alperes javára, a jelen keresettel támadott csereszerződés megkötését követően, az alábbi teher került a tulajdoni lap III/11. sorába bejegyzésre az ingatlan tulajdoni lapjára: a ______________ Zrt. V. r. alperes javára 10.000.000,- Ft, azaz Tízmillió forint erejéig keretbiztosítéki jelzálogjog”.
2. A csereszerződésnek, akár a semmisségének, akár az érvénytelenségének megállapítása és így az eredeti állapot helyreállítása, akár viszonylagos hatálytalanságának megállapítása és az alapján történő felszámolói vagyonba visszautalás esetén is megállapítható, hogy az ingatlan tulajdoni lapjára utóbb, a csereszerződés megkötését követően bejegyzett terhek az I. r. és II. r. alperesek és nem a felperes tartozásából erednek, vagyis ezen tartozásért a felperes nem lehet felelős, és így akár az érvénytelenség, akár a hatálytalanság megállapítása esetén a keretbiztosítéki jelzálogjog nem terhelheti az ingatlant, ezen teher ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érvénytelen.
3. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62. § (1) bekezdés a) pontja értelmében „keresettel kérheti a bíróságtól a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész.”
4. Az ingatlan tulajdoni lapján az V. r. alperes javára bejegyzett jelzálogjog törlése iránti kérelem széljegyen szerepel, amely jelzálogjog földhivatali határozattal történő törlésének esetére az V.r. alperessel szemben kereseti követésünket természetesen visszavonjuk.
(F/10. sz. melléklet – Cégkivonat a ______________ Zrt-ről- V. r. alperes)
IX. A VI. r. ALPERES VEZETÉKJOG BEJEGYZÉSE IRÁNTI KÉRELME KÉRDÉSKÖRÉNEK TÁRGYALÁSA
1. A VI. r. alperes vezetékjog bejegyzése iránti kérelme, a jelen keresettel támadott csereszerződés megkötését követően, 2009. november 16. napján került benyújtásra az illetékes földhivatalhoz, amely kérelem jelenleg az ingatlan tulajdoni lapján széljegyen szerepel.
2. A csereszerződésnek, akár a semmisségének, akár az érvénytelenségének megállapítása és így az eredeti állapot helyreállítása, akár viszonylagos hatálytalanságának megállapítása és az alapján történő felszámolói vagyonba visszautalás esetén is megállapítható, hogy az ingatlan tulajdoni lapjára utóbb, a csereszerződés megkötését követően bejegyzett terhek az I. r. és II. r. alperesek és nem a felperes tartozásából erednek, vagyis ezen terhek vonatkozásában a felperes nem lehet kötelezett, és így akár az érvénytelenség, akár a hatálytalanság megállapítása esetén a vezetékjog nem terhelheti az ingatlant, ezen teher ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érvénytelen lenne.
3. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62. § (1) bekezdés a) pontja értelmében „keresettel kérheti a bíróságtól a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész.”
(F/11. sz. melléklet – Cégkivonat a ______________ Kft-ről-VI. r. alperes)
X. KERESETI KÉRELMEINK
A. Az I. r. alperessel szembeni kereseti kérelem:
Elsődlegesen kérjük a per tárgyát képező szerződés semmisségének (érvénytelenségének) megállapítását az alábbi jogcímeken:
- jogszabályba ütközés (Ptk. 200. § (2) első fordulata, Gt. 135. §. (1) és (2) )
- jóerkölcsbe ütközés (Ptk. 200. § (2) második fordulata).
Másodlagosan kérjük a szerződés érvénytelenségének megállapítását a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanságára alapozva (Ptk. 201. §).
A szerződés érvénytelenségének megállapítása esetére kérjük a T. Bíróságot, hogy az eredeti állapotot állítsa vissza, azaz a csereszerződő felek tulajdonába adja az eredetileg tulajdonukban lévő vagyontárgyat, azaz rendelkezzen a perbeli ingatlan felperesi tulajdonba adásáról. Az üzletrészek kapcsán az eredeti állapot visszaállítása nem igényel külön bírósági rendelkezést, tekintve, hogy azok tulajdonosának személye nem változott.
Harmadlagosan kérjük a szerződés hatálytalanná nyilvánítását, tekintettel annak fedezetelvonó jellegére (Ptk. 203. §), ehhez kapcsolódóan kérjük a T. Bíróságot, hogy jogosítsa fel a felperest arra, hogy a vele szemben érvényesített hitelezői igények erejéig követését az ingatlanra vezetett végrehajtásból kielégítse.
B. A II. r. alperessel szembeni kereseti kérelem:
Kereseti kérelmeink teljes egészében megegyeznek az I. r. alperes ellen – előző bekezdésben meghatározott – kereseti kérelmekkel, ezért az ismétlésüktől eltekintünk.
C. A III. r. alperessel szembeni kereseti kérelem:
A III.r. alperessel szemben a kereseti követelésünk az I.r. és II. r. alperessel szembeni kereseti követeléseink tűrésére irányul.
D. A IV. r. alperessel szembeni kereseti kérelem:
A jelen keresettel támadott csereszerződés megkötésekor fennálltak a IV. r. alperes javára bejegyzett terhek az ingatlanon, erre tekintettel kérjük a T. Bíróságot, hogy IV. r. alperessel szemben is állapítsa meg kereseti kérelmünkben foglaltakat és kötelezze a IV. r. alperest a felperes fentebb részletezett kereseti kérelmeiben foglaltak tűrésére.
E. Az V. r. alperessel szembeni kereseti kérelem:
Kérjük a T. Bíróságot, állapítsa meg, hogy az ingatlannak az V. r. alperes javára történő megterhelése – a keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzésével – érvénytelen, melyre tekintettel keresse meg a ______________ Körzeti Földhivatalt a ______________ hrsz. alatti ingatlan tulajdoni lapjának III/11. sorába bejegyzett teher törlése érdekében. Amennyiben az V. r. alperes javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog az ingatlan tulajdoni lapjának széljegyében található törlési kérelemre tekintettel törlésre kerül, úgy V. r. alperessel szembeni kereseti kérelmünket visszavonjuk és vele szemben kereseti követelést nem támasztunk.
F. A VI.r. alperessel szembeni kereseti kérelmünk
Tekintettel arra, hogy a VI. r. alperes vezetékjog bejegyzése iránti kérelme jelenleg az ingatlan tulajdoni lapján széljegyen szerepel, úgy ezen széljegyre vonatkozóan, illetve a VI. r. alperes javára esetlegesen időközben ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre kerülő vezetékjogra vonatkozóan kérjük a T. Bíróságot, állapítsa meg, hogy az ingatlannak a VI. r. alperes javára történő megterhelése – a vezetékjogra vonatkozóan – érvénytelen, melyre tekintettel keresse meg a ______________ Körzeti Földhivatalt a ______________ hrsz. alatti ingatlan tulajdoni lapján széljegyen szereplő kérelem elutasítása, vagy az esetlegesen időközben bejegyzésre kerülő teher törlése érdekében.
XI. A PERTÁRGY ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA
1. A per tárgyát képező ingatlan és az azon fellelhető vagyontárgyak összesített forgalmi értéke 16.000.000,- Ft-ban kerül meghatározásra, szakértői vélemény hiányában ezt jelöljük meg a pertárgy értékeként.
XII. HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG:
1. A T. Bíróság hatáskörét a Pp. 23. § (1) a) pontjára, az illetékességét pedig az I. r., a III. r. és az V. r. alperes székhelyét (lakhelyét) alapul véve a Pp. 29. § (1), ill. a Pp. 35. § (1) bekezdésére alapozzuk.
XIII. ILLETÉK-FELJEGYZÉSI JOG IRÁNTI KÉRELEM:
1. Kérem a T. Bíróságot, hogy az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. 62.§ (1) bekezdés i) pontja alapján a felperes részére illeték-feljegyzési jogot engedélyezni szíveskedjen.
XIV. ÜGYVÉDI MUNKADÍJ IRÁNTI KÉRELEM:
1. Az ügyvédi munkadíj iránti igényünket a vonatkozó IM rendelet szerinti mértékben kérjük megállapítani azzal, hogy ügyvédi irodánk ÁFA-körbe tartozik.
2. Az ügyvédi munkadíj alapja a pertárgy értéke, amely megegyezik a jelen keresetben támadott csereszerződésben meghatározott forgalmi értékkel.
XV. PERFELJEGYZÉS IRÁNTI KÉRELEM:
1. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy előzetesen végrehajtható határozatában, az Inytv. 64. § (1) bekezdés b) pontja alapján haladéktalanul intézkedjen a perfeljegyzés elrendelése iránt és keresse meg az illetékes körzeti földhivatalt a per tényének feljegyeztetése érdekében a perbeli ingatlanokra vonatkozóan. A perben érintett ingatlan:
______________ Körzeti Földhivatalnál ______________ hrsz. alatt nyilvántartott ___ ha területű, kivett kavicsbánya és beruházási terület megnevezésű ingatlan.
XVI. BIZONYÍTÁSI INDÍTVÁNYOK
1. Kérem a T. Bíróságot, hogy a tárgyaláson hallgassa meg a felperesi cég felszámoló-biztosát, ______________t, akinek idézhető címe: ______________ (______________ Kft.)
2. Kérjük a T. Bíróságot, hogy az ingatlan forgalmi értékének meghatározására rendeljen ki igazságügyi ingatlanszakértőt, ill. az üzletrész értékének meghatározására igazságügyi könyvszakértőt.
3. A mellékletként becsatolt okiratokon – mint bizonyítékokon - túlmenően jelenleg további bizonyítási indítványt nem kívánunk tenni.
XVII.TÁJÉKOZTATÁS:
1. Tájékoztatom a T. Bíróságot, hogy peres felek között közvetítői eljárás nem volt folyamatban.
2. A felperes Budapest, 2009. szeptember 11. napján kelt, és a leendő alperesekhez eljuttatott felszólító levelében eleget tett a Pp. 121/A. § (1) által meghatározott felperesi kötelezettségének.
F/12. sz. melléklet – A leendő alpereseknek küldött felszólító levél (2009. szeptember 11.), ill. a postai ajánlott szelvények, tértivevények másolati példányai, válaszlevelek
Tisztelettel:
______________________________
dr. ______________ ügyvéd
felperesi jogi képviselő
Mellékletek:
F/1. sz. melléklet – Ügyvédi meghatalmazás
F/2. sz. melléklet – Csereszerződés
F/3. sz. melléklet – Tulajdoni lap
F/4. sz. melléklet – ______________ sz. végzés (felszámolás megindításáról)
F/5. sz. melléklet – Cégközlöny lappéldány
F/6. sz. melléklet – Ajándékozási szerződés
F/7. sz. melléklet – Földhivatali iratküldés
F/8. sz. melléklet – Cégmásolat a felszámolás alá került cégről
F/9. sz. melléklet – Cégkivonat a IV.r. alperesről
F/10 sz. melléklet – Cégkivonat az V.r. alperesről
F/11. sz. melléklet – Cégkivonat a VI. r. alperesről
F/12. sz. melléklet - A leendő alpereseknek küldött felszólító levél (2009. szeptember 11.), ill. a postai ajánlott szelvények, tértivevények másolati példányai, válaszlevelek
F/13. sz. melléklet - Egyszerűsített éves beszámoló a ______________ „f.a.” Kft.-től
| 
