___________________ Bíróság

                                                                              ________________

                                                                              ________________

                                                                              ______

                                                                              Tisztelt Bíróság!

Alulírott _________________________ (lakcím: _______________________________; szig.szám: _________________) felperes,

K e r e s e t t e l

élek

_________________ sz. _________________ (an: ________________; lakcím: _________________) I.r.alperessel

____________________ (an: ________________; lakcím: ________________) II.r.alperessel

____________________ (an: ________________; lakcím: ________________) III.r.alperessel

____________________ (an: ________________; lakcím: ________________) IV.r.alperessel

____________________ (an: ________________; lakcím: ________________) V.r.alperessel

____________________ (an: ________________; lakcím: ________________) VI.r.alperessel

____________________ (an: ________________; lakcím: ________________) VII.r.alperessel

____________________ (an: ________________; lakcím: ________________) VIII.r.alperessel

szemben.

Budapest, 20__. _______________.

Tisztelt Bíróság!

Alulírott ____________________ felperes az alábbi kereseti kérelmet kívánom előadni:

A feleségem halálát követően 19__-től kezdődően élettársi élet-, és vagyonközösségben éltem ___________________ sz. ___________________tel (an: ___________________; szül: ___________________). Az élettársam sajnos 20__. február 3-án elhunyt. Az együttélésünk ideje alatt mindvégig közös háztartásban és lakásban éltünk, a _________________________ alatti ingatlanban, amely 1982. óta az állandó lakcímemként is szolgált (1. sz. melléklet – Személyi igazolvány másolata). Az ingatlant 19 évi együttélés után 20__. január 24-én kötött adásvételi szerződés (2. sz. melléklet – Ingatlan adásvételi szerződés) keretében megvásároltuk a Budapest-__________ Önkormányzattól. Az ingatlan vételárát – _____________,- Ft-ot, azaz _____________ forintot – a megtakarított pénzünkből fizettük ki, amelynek java részét az én jövedelmemből gyűjtöttük össze.

Az ingatlant – a megvásárlását megelőzően 19__-től kezdődően – az Önkormányzattól bérletük, társbérlők voltunk. (3. sz. melléklet – Lakbérközlési lap)

Tekintettel arra, hogy én voltam az idősebb, abban a hiszemben voltunk, hogy én fogok hamarabb meghalni. Az élettársam úgy gondolta, hogy ha egyedül marad, akkor az öregek otthonába költözik, és ehhez anyagi fedezetre lett volna szüksége. Nekem az első házasságomból született egy fiam – akivel egyébként jó volt a viszonyunk – de az élettársam mégis tartott attól, hogy a halálomat követően az örökössel „viaskodnia” kellene, hogy az otthonba költözés fedezete biztosított legyen a számára. Nagyon szerettem az élettársamat, ezért az aggodalmai miatt hagytam, hogy az ügylet jogi oldalától, a valós tulajdonjogi helyzettől függetlenül a minden úgy történjen, ahogy ő szeretné. Én semmiféle nehézséget nem akartam neki az esetleges halálomat követően, ezért történt az, hogy az adásvételi szerződést vevőként az élettársam kötötte meg, én csupán haszonélvezeti jogot szereztem. Ugyanakkor a valóság az volt, hogy a közösen vásároltunk ingatlant a saját magunk számára. Az élettársam halálával az a feltevésünk – amely szerint én fogok hamarabb meghalni, és erre az esetre biztosítsuk az ő tulajdonjogi helyzetét, hogy az öregek otthonába költözhessen – meghiúsult.

Az élettársam nem vitatta az én tulajdonjogi igényemet, hiszen tudta, hogy a lakás közös, valamint, hogy a vételárhoz szükséges pénz döntő többségét én tettem félre a nyugdíjamból. Az én nyugdíjam mindig magasabb, mint az Övé, ezért megtakarítást inkább én tudtam képezni. A jövedelmi viszonyainkról az alábbiakat kívánom előadni:

Az élettársam tekercselőként dolgozott 19__. augusztus 19. napjáig, a havi átlagkeresete _____________ Ft volt, majd 19__. augusztus 20-tól nyugdíjba vonult, a kezdő havi nyugdíja _____________ Ft volt. (4. sz. melléklet – TB 1. sz. határozat ____élettárs___ra vonatkozóan)

Én 1985. július 20. napjáig műszerészként dolgoztam, a havi átlagkeresetem _____________ Ft volt. 198__ július 21. napja óta vagyok nyugdíjas, a kezdeti nyugdíjam összegét _____________ Ft-ban állapította meg a TB Igazgatóság (5. sz. melléklet – 1. sz. határozat ____felperes___re vonatkozóan). Előadom továbbá, hogy nyugdíjazásomat követően – nyugdíjasként – még tíz évig dolgoztam, a havi átlagos jövedelmem _____________ Ft volt. Ennek bizonyítására becsatolom a munkakönyvem és a TB szolgáltatásokról szóló igazolványomról készített másolatot. (6. sz. melléklet)

Növelte továbbá a jövedelmemet az, hogy a hadifogságomra tekintettel havi _____________ Ft nyugdíj-kiegészítést kaptam.

A fentiek alapján látható tehát, hogy mind a havi átlagkeresetem, mind pedig azt követően a nyugdíjam magasabb volt, mint az élettársamé.

Előadom továbbá, hogy az első házasságomból örököltem egy társasházi lakást (7. sz. melléklet – 19___. november 16-án kelt hagyatékátadó végzés), amelyet 19__-ban eladtam és a befolyt vételárból vásároltam egy nyaralót és _____________ típusú a gépjárművet. Ez mindkettő külön vagyonomat képezte. Az örökségemből fennmaradó összeget, valamint a 2001. januárjában a gépjármű eladásából származó pénzt – _____________ Ft-ot – (8. sz. melléklet – Gépjármű adásvételi szerződés), továbbá a nyugdíjam és a munkabérem megtakarításait, szintén közösen használtuk és az ingatlan megvásárlására fordítottuk, amely az ingatlant most számomra idegen emberek örököltek.

Az élettársam halálát megelőző évekre vonatkozóan nyugdíjszelvény másolatokat csatolok be, amelyek szintén alátámasztják, hogy csak a nyugdíjból származó jövedelmem folyamatosan – átlagosan ~23%-al volt magasabb, mint az élettársamé (9. sz. melléklet – Nyugdíjszelvények). (Az élettársam nyugdíjbiztosítási törzsszáma: _____________ volt, az én nyugdíjbiztosítási törzsszámom: _____________). Amennyiben a T. Bíróság szükségesnek tartja, hogy a fenti éveken kívül további évekre vonatkozóan is igazoljam, hogy mennyi volt a jövedelmünk, úgy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól beszerzem a szükséges igazolásokat.

Az élettársam halálát követően megtartott hagyatéki tárgyalás során – tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint az ingatlan kizárólag az élettársam nevén volt, így – az alperesként megjelölt oldalági örökösök örökölték az egyetlen vagyonunkat (a per tárgyát képező ingatlant), a hagyatékátadó végzésnek megfelelően. (10. sz. melléklet – Hagyatékátadó végzés)

Az örökösökkel alig találkoztunk az együttélésünk 22 éve alatt. Ők nem keresték vagy alig, – évente 1-2 alkalommal keresték – az élettársamat, engem pedig egyáltalán nem. Közülük néhányan az élettársam halálos ágya mellett veszekedést szítottak, ellenem, el akartak távolítani a kórházból.

Igaz, hogy az én haszonélvezeti jogom az ingatlanon változatlanul fennáll, de tekintettel az örökösök fent leírt magatartására, illetve arra, hogy nem ismerem igazán őket, így a tulajdonjogom ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetésével is szeretném a helyzetemet az ingatlanban megerősíteni. Az élettársam kívánságát és biztonságát szem előtt tartva nem foglalkoztatott az, hogy a vérszerinti gyermekem nem örököl utánam – bár az élettársam jövőbeli elhelyezésének biztosítására irányuló szándék nélkül nem tettem volna ilyen nyilatkozatot –, de így most már a halálom esetére az ingatlan tulajdoni hányadomat nem számomra idegen emberekre, hanem ő rá szeretném hagyni.

Tekintettel arra, hogy a hagyatéki tárgyaláson a törvényes örökösök – az alperesek – nem ismerték el a tulajdonjogi igényemet, ezért kényszerültem jelen pert megindítani.

A Ptk. 578/G §-a alapján „az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni.” A hivatkozott jogszabályhely alapján a tulajdonjogi igényem álláspontom szerint megalapozott, a _____________ szám alatt található ingatlanban ½-ed arányban ingatlan-nyilvántartáson kívül tulajdonjogot szereztem.

Az élettársamhoz intézett azon nyilatkozatom, amelyben azzal az – a immáron – téves feltevéssel „mondtam le” a tulajdonjogom bejegyeztetéséről, hogy az élettársam – valamennyi körülményt mérlegelve – engem túl fog élni és az elhelyezése biztosított legyen, az élettársam halálával végérvényesen meghiúsult. Ezen feltevés nélkül nem hagytam volna, hogy a tulajdonjogom ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetésére ne kerüljön sor. (BH 1999.498.)

A fentiek alapján az örökösök törvényes öröklés jogcímén csupán az ingatlan ½-ed tulajdoni hányadára tarthatnak igényt.

Az elmondottakon túlmenően hivatkoznék még a Ptk. 578/G§-hoz fűzött magyarázatára, amely szerint „az élettársak külső viszonyaikban szerepelhetnek külön-külön szerzőként, belső – egymás közötti – viszonyukban azonban akarategységüknél fogva együttes szerzők, vagyis a harmadik személyekkel kötött szerződés tartalmától és a telekkönyvi bejegyzéstől függetlenül közös tulajdonosai annak, amit együttélésük alatt közös gazdálkodásuk eredményeként szereztek. Az élettársakat hallgatólagos akarat-megegyezésük alapján a közös gazdálkodásból szerzett vagyontárgyakra dologi jogi igény illeti meg, vagyis kapcsolatuk megszűnése során az együtt szerzett vagyontárgyak tulajdonjoga megfelelő részének átengedését és a tulajdonjog ennek megfelelő bejegyzését követelhetik.”

Ahogy a perbeli esetben is történt, nincs akadálya annak, hogy az egyik fél olyan egyoldalú nyilatkozatot intézzen a másik fél felé, amelyben lemond a tulajdoni hányadáról és bizonyos okok miatt hozzájárul ahhoz, hogy a másik fél tulajdonjoga kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre. De jelen esetben engem egy utóbb tévesnek bizonyult feltevés vezérelt, amely feltevés nélkül nem mondtam volna le a tulajdonjogomról, ezért a korábbi lemondó nyilatkozatomat megtámadom.

Úgy gondolom, hogy méltányos és az élettársam akaratának is megfelelő lenne – figyelemmel a korábbi közös akaratunkra – ha a T. Bíróság az ingatlan vonatkozásában az 1/2-1/2-ed arányú tulajdonjogunkat, illetve az élettársam elhalálozására tekintettel az őt megillető ½-ed tulajdoni hányadon az örökösök tulajdonjogát állapítaná meg.

A fentiek alapján élettársi vagyonközösség címén tulajdonjogi igényt támasztok az alperesekkel szemben, és a korábbi – az élettársam felé tett – nyilatkozatomat téves feltevés címén megtámadom. A pertárgy értékét – azaz az ingatlan ½-ed részének értékét - _____________,- Ft-ban állapítom meg.

Kereseti kérelem:

Kérem a T. Bíróságot, hogy a Ptk. 199§ második fordulata értelmében a Ptk. 210§ (3) bekezdése alapján állapítsa meg az élettársam felé intézett nyilatkozatom vonatkozásában – amelyben hozzájárultam ahhoz, hogy 1/1 arányban az élettársam legyen az ingatlan tulajdonosa – a téves feltevés meghiúsulását, és a Ptk. 578/G §-a alapján élettársi vagyonközösség jogcímén állapítsa meg a _____________ hrsz. alatt nyilvántartott, természetben _____________ szám alatt található ingatlan vonatkozásában az ½-ed arányú tulajdonjogomat, és kötelezze az alpereseket az ½-ed arányú tulajdonjogom bejegyzésének a tűrésére.

Perfeljegyzés iránti kérelem:

Kérem a T. Bíróságot, hogy előzetesen végrehajtható határozatában haladéktalanul intézkedjen a perfeljegyzés elrendelése iránt és keresse meg a Fővárosi Kerületek Földhivatalát a per tényének feljegyeztetése érdekében.

Költségmentesség iránti kérelem:

Kérem a T. Bíróságot, hogy a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet alapján a jövedelmi, vagyoni viszonyaimra tekintettel biztosítson számomra teljes személyes költségmentességet az eljárás folyamán, mivel mind az eljárási illeték lerovására, mind pedig az eljárás során felmerülő költségek viselésére képtelen vagyok. A költségmentesség igényléséhez szükséges nyilatkozatot és az utolsó havi nyugdíjszelvényemet 11. sz. mellékletként jelen keresetemmel együtt becsatolom a T. Bírósághoz.

Tanúmeghallgatás iránti indítványom:

Élettársi kapcsolatunk fennállását, az örökösökhöz fűzött viszonyunkat tanúval is bizonyítani kívánom, ezért kérem a T.Bíróságot, hogy tanúként idézze meg a tárgyalásra:

_____________, lakcím: _____________ szám alatti lakost, akivel az élettársam nagyon jó viszonyban volt.

A T. Bíróság hatáskörét a Pp. 23§ (1) a) pontjára, az illetékességét pedig a Pp. 35§ (1) bekezdésére alapozom.

Tájékoztatom a T. Bíróságot, hogy köztem és az alperesek között közvetítői eljárás nem volt folyamatban.

Kérem a T. Bíróságot a kereseti kérelmemnek megfelelő határozat, így az ½-ed arányú tulajdonjogom megállapítására.

Budapest, 20__. ________________.

                                                           Tisztelettel

                                                                              ______________________________

                                                                                              _____________ felperes

Mellékletek:

1.      sz. melléklet – Személyi igazolvány másolata

2.      sz. melléklet – Ingatlan adásvételi szerződés

3.      sz. melléklet –Lakbérközlési lap

4.      sz. melléklet – TB 1. sz. határozat _____élettárs_____ra vonatkozóan

5.      sz. melléklet – 1. sz. határozat _____felperes_____re vonatkozóan

6.      sz. melléklet – munkakönyv és a TB szolgáltatásokról szóló igazolványról készített másolat

7.      sz. melléklet – 19__. november 16-án kelt hagyatékátadó végzés

8.      sz. melléklet – Gépjármű adásvételi szerződés

9.      sz. melléklet – Nyugdíjszelvények

10.  sz. melléklet – Hagyatékátadó végzés

11.  sz. melléklet – Nyilatkozat költségmentesség igényléséhez és utolsó havi nyugdíjszelvény

12.  sz. melléklet – Tulajdoni lap másolat