_______________ Bíróság
_______________
_______________
_____
Tisztelt Bíróság!
Alulírott
_______________ (a.n.: _______________; lakcím: _______________) felperes,
a Dr. _______________ Ügyvédi Iroda képviseletében eljáró dr. _______________ ügyvéd (iroda: _______________) meghatalmazott jogi képviselőnk útján (1. sz. melléklet – Ügyvédi meghatalmazás) az alábbi
végrendelet érvénytelenségének megállapítása és hagyaték átadása tárgyában keresettel
élek
_______________ sz _______________ (an: _______________; lakcím: _______________) alperessel
szemben.
Budapest, 20__. _______.
Tisztelt Bíróság!
Alulírott, _______________ felperes (a képviseletemben eljáró dr. _______________ ügyvéd útján) az alábbiakban részletezett tényállás alapján keresettel élek _______________ sz. _______________ alperessel szemben fennálló követelésem érvényesítése érdekében.
Édesanyám, néhai _______________ sz. _______________ (an.: _______________; utolsó lakhelye: _______________) 2005. augusztus 13-án elhalálozott. Temetése a _______________ temetőben volt 2005. augusztus 24-én. Közvetlenül utána gyászmisére, majd családi körben tartott megemlékezésre került sor, mely eseményeket testvéremmel, a jelen perben megjelölt alperessel együtt szerveztük. A költségeket tudomásom és az alperes akkori tájékoztatása szerint Édesanyának erre félretett pénzéből fedeztük. Ezen állításomat annak ellenére fenntartom, hogy a hagyatéki eljárás során alperes által felmutatott számlák alperes nevére szóltak.
A hagyaték rendezése közben az alperes, Édesanyám 11 évvel ezelőtti határidőnaptárában fellelt egy feltételezetten Édesanyám által, kézzel írt feljegyzést, amely a tulajdonában levő házzal kapcsolatos adatokat tartalmazott (2. számú melléklet, másolat). Alperes a hagyatéki eljárás során ezt, mint Édesanyám végrendeletét csatolta az eljárás irataihoz. A feljegyzés – és ennek alperesi értelmezése – szerint Édesanyánk ingatlan hagyatékát, amelynek tárgya a _______________, _______________ hrsz. alatt felvett, természetben _______________ szám alatti ingatlan ½ tulajdoni hányada volt (3. számú mellékletben csatolt tulajdoni lap szerint), kizárólag az alperesre hagyta.
A hagyatéki eljárás során mind a végrendelet érvényességét, mind a felvett hagyatéki leltár teljességét vitattam, ez utóbbi alapján pótlólagos, az ingóságokra is kiterjedő hagyatéki leltár készült.
A 2006. március 6-án tartott folytatólagos hagyatéki tárgyaláson a Dr. _______________ közjegyző irodájában működő dr. _______________ közjegyzőhelyettes _______________ számú jegyzőkönyvben rögzített hagyatékátadó végzésében az ingatlanhagyatékot ideiglenes hatállyal átadta alperes részére, az ingóhagyatékot pedig végleges hatállyal ½-½ arányban alperes és az én részemre. A jegyzőkönyvet 2006. április 18-án vette kézhez jogi képviselőm.
I.
Tekintettel arra, hogy az állítólagos végrendeletről addig soha nem hallottam, kételyeim merültek fel annak valódiságát illetően. Ezeket tovább erősítette az a tény, hogy bár Édesanyámmal haláláig intenzív, igen jó kapcsolatom volt, ilyen tartalmú végakaratáról ennek ellenére soha nem tájékoztatott.
A fenti okokból az állítólagos végrendelet kapcsán írásszakértői véleményt készíttettem, amelyet a hagyatéki eljárás iratai közé is csatoltam (4. számú melléklet). Az írásszakértő megállapította, hogy a kérdéses feljegyzés és annak aláírása Édesanyámtól származik. A szakértő megállapította továbbá (szakértői vélemény 4. oldala), hogy „véleményem szerint a kérdéses irat keletkezésének oka, célja nem annak okiratként való felhasználása volt, hiszen kivételes élethelyzet nem indokolta (…) különleges megjelenési formáját. Az írás célja inkább az adatok összegyűjtése, valamint az örökléssel kapcsolatos korábbi események felelevenítése volt. Ezt indokolja az íráshordozó választás (naptár pótoldala), a szövegezés módja (nem mindig kerek mondatok kerültek papírra), a leírt szöveg topográfiája (az író személy számára fontosabb a pontos adatrögzítés, mint a megjelenés esztétikuma). A teljes szöveg vélhetően nem egyszerre került rögzítésre (tollcsere, adatbeszúrások).” A szakértői vélekedés is alátámasztotta azon meggyőződésemet, hogy Édesanyám nem kiforrott, átgondolt, tudatosan, végleges formába öntött végrendeletet írt a jegyzetlapra, hanem saját emlékeztetése érdekében, mintegy hirtelen ötletének első rögzítéseként írta fel a végrendeletnek tűnő adatokat.
Ugyan a végrendelet formája megfelel a holográf végrendelettel szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, szembetűnő, és a szakértői vélemény által is megerősített vonása, hogy a végrendeleti minőséget eredményező jegyekkel – dátum, aláírás, végrendelkező személyi adatai – Édesanyám utólag egészítette ki a szöveget. Édesanyám vélhetően nem volt tudatában az utólagos beszúrások jogi jelentőségének, hiszen ilyen irányú, jogi műveltsége nem volt. Feltételezem, hogy a kiegészítések külső indíttatásra kerültek be a végrendeletbe, hiszen azok a feljegyzés Édesanyám számára lényeges, adatrögzítést célzó funkciója szempontjából irrelevánsak. Álláspontom szerint a beszúrások megtételekor Édesanyám nem volt tudatában annak, hogy ténylegesen a végrendeletét készíti el, ilyen irányú szándéka nem állt fenn. A kiegészítések megtételekor tehát tévedett azok jogi jelentőségét illetően.
II.
A végrendeletnek tekintett feljegyzés tartalma az alábbi indokok miatt aggályos számomra.
Édesanyám leírja, hogy „Fiamnak már édesapja halála után az én rám eső ½ házrész ____ingatlan címe____ 1978 év akkor lerendeztük. Ebből _______________ alperes nem részesült megegyezés alapján történt. Így az újpesti ½ ház részből nem jár fiamnak”. Az idézett feljegyzés arra utal, hogy Édesapám halálát követően a hagyatéki eljárás során alperessel osztályos egyezséget kötöttem az Édesapám hagyatékában fellelhető ingatlanok vonatkozásában. Ez alapján az Édesapám hagyatékában szereplő, _______________ szám alatti ingatlant teljes egészében én, a _______________ szám alatti ingatlan korábban Édesapám ½ arányú tulajdonában levő részét teljes egészében az alperes örökölte, Édesanyánk özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten (5. számú melléklet – jegyzőkönyv és hagyatékátadó végzés). Az általam örökölt ingatlan egy (később lakóházzá átalakított) melléképületet tartalmazó, szinte üres telek volt _______________-ön; ennek igazolására csatolom a tényleges helyzetet tükröző tanácsi, illetve földhivatali határozatot (6. számú melléklet). Ezzel szemben alperes megkapta a _______________ családi házas ingatlan _______________-i teleknél jóval magasabb értéket képviselő ½ tulajdoni hányadát.
Édesanyám állítólagos végrendelete fenti „indokolását” azért érezhette igazságosnak, mert tévedett a ténylegesen megkapott törvényes örökrészek értékében és elosztásában, valamint nem volt tudatában, hogy a végül általam örökölt _______________-i ingatlan fejében én lemondtam a _______________ ház (magasabb értékű) tulajdoni hányadára vonatkozó törvényes öröklési igényemről. A végrendelet utolsó, fent idézett mondatában Édesanyám nem pontosította, hogy az _______________ ház melyik feléből nem jár nekem. Ha feltételezem, hogy a saját tulajdoni hányadáról ír, és a szavak alperes értelmezése szerinti jelentését fogadjuk el, akkor ezt csak azon téves feltevés által indítva tehette meg, hogy én (Édesapámtól való öröklés folytán) részesültem a nővérem tulajdonába került ½ tulajdoni hányadból, nővérem viszont ezért nem kapott kompenzációt a _______________-i telek tulajdoni hányadának formájában. Álláspontom szerint ha a kérdéses irat ténylegesen Édesanyám végrendelete volt, abban az esetben is olyan téves feltevés alapján készült, amely nélkül ilyen végrendeleti nyilatkozatot nem tett volna. Emiatt, és a tévedés miatt fennálló akarati hiba eredményeként álláspontom szerint a végrendelet kapcsán tartalmi érvénytelenségi ok áll fenn.
Tekintettel arra, hogy a fent körülírt téves feltevés eredményezte az állítólagos végrendelet egyetlen rendelkezését, annak érvénytelensége az egész végrendeletet kell, hogy érintse, azaz a végrendelet részleges érvénytelensége mellett érvényesnek elfogadott további végrendeleti rendelkezésekről nem beszélhetünk.
III.
A PK 82. számú állásfoglalás indokolása szerint „a végrendelet értelmezésénél az örökhagyó szándékának helyes megállapításához nemcsak a végrendelet egyes intézkedéseit és nemcsak a végrendeletben használt egyes kifejezéseket magukban véve kell elemezni és magyarázni, hanem a végrendelet összes intézkedésének és egész tartalmának összefüggéseiben történő teljes feltárása alapján kell a végrendelkező valódi végakaratát felderíteni. Sőt, ha a végrendelet ilyen módon értelmezett tartalma maga is kétséget hagyna a végrendelkező szándékát illetően, úgy a bíróságnak a tárgyalás és a perrendszerű bizonyítás egyéb adataiból, a végintézkedés körülményeiből, különösen magának az örökhagyónak a végrendelkezésén kívül, azt megelőzően vagy azt követően bármilyen alakban tett nyilatkozataiból, kijelentéseiből vagy akár ráutaló magatartásából is módja lehet következtetni arra, hogy a végrendelkezőnek mi volt a valódi akarata.”
A végrendelkezés körülményeinek, és ebből az örökhagyó tényleges akaratának feltárásához az alábbi tényekre hívom fel a Tisztelt Bíróság figyelmét.
Édesanyám egész életében az alperessel, és annak családjával élt együtt a per tárgyát képező _______________-i ingatlanban. Én Édesapám halálát követően családi házat építettem a megörökölt _______________-i telken, és jelenleg is ott élek a családommal. Ennek ellenére a családi kapcsolat nem lazult meg, Édesanyámat gyakran elvittem (többek között szlovákiai) rokonlátogatásokra, piacra, kirándulni, sétálni. Alperessel és családjával együtt részt vettünk a karácsonyi, húsvéti összejöveteleken, és a családtagok születésnapi, névnapi ünnepségei is rendszeresek voltak. Ennek igazolására a peranyaghoz csatolok több, a családi összejöveteleken készült fényképet (7. számú melléklet – fényképek), de videofelvételekkel is rendelkezem. Csatolom továbbá a Szlovákiában élő rokonaink, _______________, _______________, _______________ (unokatestvéreim), és _______________ (_______________ lánya) ezt igazoló nyilatkozatát (8. számú melléklet)
Édesanyám életének utolsó 6 évében súlyos, magát egyedül ellátni már képtelen beteg volt. Ebben az időszakban is rendszeresen látogattam (akár kórházban, akár otthon feküdt), étellel, a szükségletei kielégítéséhez szükséges egyéb cikkekkel rendszeresen elláttam. Ebben az időszakban bekövetkezett lábtörésekor (bár testvéremékkel egy házban élt) én szállítottam a sorozatos kötözésekre a pesti _______________ Kórházba. Mindezt természetesen az alperes hasonló ápolási tevékenységével párhuzamosan történt, azaz nem kívánom kétségbe vonni, hogy szüleink felé fennálló gondozási kötelezettségét ő is ellátta. Ennek igazolására kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy tanúként a per során meghallgatni szíveskedjék feleségemet, _______________-t, és fiamat, _______________-t, akik az én, _______________-i lakcímemről idézhetőek.
Édesanyám életének utolsó évtizedeiben személyes kapcsolatunk sem változott meg a korábbiakhoz képest, viszonyunk szeretetteljes volt, melyet szintén videofelvételek bizonyítanak.
Megítélésem szerint Édesanyám életének utolsó éveiben nem történt semmilyen olyan esemény, amely Édesanyámat – a korábban idézett téves feltevésen túl – arra indította volna, hogy engem végrendeletével kizárjon az örökségből.
IV.
Arra az esetre, ha a Tisztelt Bíróság arra az álláspontra helyezkedne, hogy Édesanyám alperes által felkutatott feljegyzése végrendeletként minősíthető, akkor a végrendelet szavainak alábbiak szerinti értelmezését tudom elfogadni.
Az alperes által a hagyatéki eljárás során csatolt, állítólagos végrendelet többek között az alábbiakat tartalmazza:
_______________, _______________ sz. ½ félházam _______________ alperes szül: _______________-ra végrendelet alapján adom _______________ vagy is iratom halálom után.”
Ezen szövegrész értelmezésem szerint azt jelenti, hogy az édesanyámra eső rész fele („1/2 félházam”) _______________ alperest illeti meg. Ezt én, mint alperessel azonos öröklési helyzetben levő örökös teljes mértékben elfogadom és jogosnak tartom.
A „végrendeletben” továbbá a következő szövegrész szerepel:
„Fiamnak már édesapja halála után az én rám eső ½ házrész _______________ 1978 év akkor lerendeztük. Ebből _______________ alperes nem részesült megegyezés alapján történt. Így az _______________ ½ ház részből nem jár fiamnak”.
Ezek a mondattöredékek megítélésem szerint arra utalnak, hogy a per tárgyát képező ingatlanon található ház fele már a feljegyzés születésekor ½ arányban _______________ testvérem tulajdonában volt, a másik fele pedig Édesanyám tulajdonában (hagyatéki vagyon). Tehát álláspontom szerint a „végrendelet” szövegéből az derül ki, hogy nekem nem jár a nővérem tulajdonában lévő házrészből, viszont az édesanyám által hátrahagyott tulajdon fele engem, másik fele a testvéremet, _______________-t illeti meg.
A fentiek alapján számomra nyilvánvaló, hogy még ha Édesanyám végakarataként értékeljük is a jelen keresetlevéllel támadott végrendeletet, a benne foglalt végintézkedéssel nem áll összhangban a hagyatéki eljárás során született, ideiglenes hagyatékátadó végzés. Ily módon a hivatkozott, ideiglenes hagyatékátadó végzésben foglaltakkal a végrendelet közjegyző általi hibás értelmezése miatt továbbra sem tudok egyetérteni. A végrendelet alapján megállapítható, az ingatlanhagyatékra vonatkozó öröklési rend szerint az ingatlan Édesanyám tulajdonában volt ½ eszmei hányadának felét (az ingatlan ¼ tulajdoni hányadát) én, másik felét (az ingatlan másik ¼ tulajdoni hányadát) pedig alperes örökli.
V.
A fentiek alapján elsődlegesen kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy
- állapítsa meg, hogy a _______________ számú, ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben megjelölt, özv. _______________ által írt végrendeletként hivatkozott feljegyzés érvénytelen egyrészt amiatt, hogy az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában (I. pont), másrészt azért, mert annak megtételére az örökhagyót téves feltevése indította (II-III. pontok);
- a végrendelet érvénytelensége folytán állapítsa meg az örökhagyó ingatlanhagyatékára vonatkozó törvényes öröklési rendet, és az alapján a hagyatékot a törvényes örökösöknek adja át.
Arra az esetre, ha a Tisztelt Bíróság elsődleges kereseti kérelmemnek nem adna helyt, másodlagosan kérem, hogy ítéletében
- az özv. _______________ ½ arányú tulajdonában volt, a _______________, _______________ hrsz. alatt felvett, természetben _______________ alatti ingatlan hagyaték tárgyát képező részét végrendeleti öröklés címén ¼ arányban részemre, ¼ részben pedig alperes részére átadni szíveskedjék.
Arra az esetre, ha a Tisztelt Bíróság megállapítja a végrendelet érvényességét, és annak értelmezése alapján az ideiglenes hagyatékátadó végzésben is rögzített öröklési rendet állítja fel,
- előterjesztem kötelesrész iránti, azaz a perbeli ingatlan 1/8 tulajdoni hányadára vonatkozó öröklési igényemet.
A fentieken túlmenően kérem, hogy a Tisztelt Bíróság
- keresse meg az illetékes, _______________ Körzeti Földhivatalt annak érdekében, hogy a perindítás ténye a _______________, _______________ hrsz. alatt felvett, természetben _______________ szám alatti ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzésre kerüljön;
- keresse meg az illetékes közjegyzőt a hagyatéki eljárás iratainak, így többek között az eredeti „végrendelet” beszerzése végett;
- marasztalja az alperest a per során felmerülő perköltségben, és a _______________,- Ft + ÁFA egyszeri, illetve _______________,- Ft + ÁFA tárgyalásonkénti mértékű ügyvédi díjban.
A pertárgy, azaz az ingatlan ¼ tulajdoni hányadának értékét lakott állapotában a hagyatéki leltárban megjelölt érték alapul vételével _______________,- Ft-ban jelölöm meg, és ez alapján lerovok _______________,- Ft illetéket.
A Tisztelt Bíróság hatáskörét a Pp. 22. § (1) bekezdésében, illetékességét a Pp. 29. § (1) bekezdésében foglaltakra alapítom.
Tájékoztatom a Tisztelt Bíróságot, hogy köztem és az alperes között közvetítői eljárás nem volt folyamatban.
Amennyiben szükségessé válik, további bizonyítási indítványaimat a per tárgyalásán kívánom megtenni.
Budapest, 20__. _______________.
Tisztelettel:
___________________________________
_______________ felperes
képviseletében
dr. _______________ ügyvéd
Mellékletek:
1. sz. melléklet – Ügyvédi meghatalmazás
2. sz. melléklet – Végrendeletként minősített feljegyzés
3. sz. melléklet – Hagyatéki ingatlan tulajdoni lapjának TAKARNET rendszerből lehívott másolata
4. sz. melléklet – Írásszakértői vélemény
5. sz. melléklet – _______________ számú hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv és _______________ számú hagyatékátadó végzés
6. sz. melléklet – _______________Tanács VB határozata, ill. _______________ Földhivatal határozata
7. sz. melléklet – Fotósorozat
8. sz. melléklet – Rokonok nyilatkozata
9. sz. melléklet - Illeték | 
